Stephanie Perkins - Anna és a francia csók trilógia

 Stephanie Perkins -Anna ​és a francia csók (Anna és a francia csók 1.)

Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.

– St. Clair! – Josh felugrik a székéből, és a két fiú vidáman üdvözli egymást azzal a klasszikus, kétszer vállbaveregetős öleléssel.

– Semmi csók? Össze vagyok törve, haver – mondja St. Clair.

– Hát, arra gondoltam, elszomorítaná az asszonyt – feleli Josh. – Még nem tud rólunk.

– Mit csinálunk? – kérdezi feszült hangon.

Olyan gyönyörű, olyan tökéletes. Szédülök. A szívem zakatol, a pulzusom száguld. Az arcomat az övé felé fordítom, és ő ugyanilyen lassú odafordulással válaszol. Lehunyja a szemét. Az ajkaink szinte összeérnek.

– Ha kéred, hogy csókoljalak meg, megteszem – suttogja.

Ujjai a csuklóm belső oldalát simogatják, és én lángra gyúlok.

– Csókolj meg! – kérem.

Megteszi.

– Étienne vagyok – mutatkozik be. – Egy emelettel feljebb lakom.

– Én meg itt – mutatok bárgyún a szobám felé, miközben az agyam kattog: francia név, angol akcentus, amerikai iskola. Anna összezavarodott.

Stephanie Perkins -Lola ​és a szomszéd srác (Anna és

 a francia csók 2.)

Lola Nolan, a szárnypróbálgató divattervező nem híve a divat követésének. Ő jelmezeket alkot. Minél ütősebb a szerelése – minél sziporkázóbb, furább és vadabb –, annál jobb. De bármennyire hajmeresztő is a stílusa, Lola imádja a szüleit, tűzbe menne a barátnőjéért, és merész terveket szövöget a jövőről. Szóval minden tök tuti (a dögös rocker pasiját is beleértve), amíg vissza nem költöznek a környékre a rémes Bell ikrek: Calliope és Cricket.
Miután Cricket – a tehetséges feltaláló –, ikernővére árnyékából kilépve, ismét része lesz Lola életének, a lány rákényszerül, hogy végre tudomásul vegye az érzéseket, amiket időtlen idők óta táplál a szomszéd srác iránt.

-És nem szeretnék még egyszer fiút találni a szobádban, hallod? – Vár, amíg bólintok, azután föláll. – Rendben. Beszélek Nathannal, és meglátom mit tehetek. De egy másodpercig se képzeld, hogy ilyen könnyen megúszod.

– Nem, apu.

– Ez soha többé nem fordulhat elő – lép az ajtóhoz. – Megértetted?

– És… mi lesz ha férjhez megyek?

– Majd veszünk egy kempingágyat. Azon alszik a férjed, amikor meglátogat.

Nem bírom megállni, hogy egy pillanatra elkuncogjam magam. Andy visszajön és megölel.

– Nem tréfáltam – mondja.

Imádom, amikor szemüveget vesz föl. A szilaj rocker találkozik a szexis könyvmollyal.

Cricket térdre rogy, és visszaránt az ajkához.

A csókja még csak távolról sem ártatlan. Szenvedély izzik benne, ugyanakkor pánikkal határos sürgetés. Még közelebb von, olyan közel, amennyire a ruhám meg a székem engedi, és olyan szorosan markol, hogy úgy érzem, ujjai a fűzőm hátába préselődnek.

Elhúzódom, levegő után kapkodok. Forog velem a világ. Cricket szaggatottan lélegzik, és két kezembe fogom az arcát, hogy megnyugodjon.

– Nem bánod? – suttogom. – Jól vagy?

Gyötrelmesen őszinte a válasza.

– Szeretlek.

– Lola. Te vagy a mesém.

– De hát a mese csak az, ami. Nem az igazság.

Cricket folytatja a munkáját. Fölteszi a rózsaszínű selyemvirágokat.

– Tudom, hogy nem vagy tökéletes. De az embert éppen a tökéletlenségei teszik valaki más szemében tökéletessé.

Stephanie Perkins -Isla ​és a hepiend (Anna és a

 francia csók 3.)

A városban, amely sosem alszik, fellángol a románc, de vajon kiállja a szerelem az idő próbáját?

A reménytelenül romantikus Isla azóta van belezúgva a zárkózott művész Joshba, mióta csak megkezdték első évüket a Párizsi Amerikai Gimnáziumban. Egy véletlen nyári találkozás után Manhattanben románcuk nem is tűnik olyan lehetetlennek, mint Isla hitte. Ám ahogy Franciaországban megkezdik végzős évüket, Islának és Joshnak komoly kihívásokkal kell szembenézniük: meg kell birkózniuk a családi drámával, bizonytalan egyetemi jövőjükkel, és azzal az igencsak valószínű lehetőséggel is, hogy talán el kell válniuk egymástól.

Menet közben kinyomkodom a hajamból a vizet, Josh pedig gyors mozdulatokkal dörzsölgeti a fejbőrét. Szanaszét röppennek a cseppecskék.

– Helló, ésszel! – szólok rá. – Figyelj, merre spriccelsz!

Erre felém fordítja a fejét és még hevesebben dörzsölgeti.

– Olyan vagy, mint egy vásott kölyök.

– Szóval szeretsz.

Elmosolyodom.

– Szeretlek.

Josh a kedvenc filcével négy betűt írt az ujjaim hátára: L-O-V-E.

Két kezébe fogta az arcomat.

– Szeretlek – mondta. – Szeretlek.

Nem tudjuk elégszer ismételni a szót.

Szeretlek!

Varászigeként hangzik az éjszakában, ahogy lassan egyszerre mozgunk. Azután gyorsan. Lassan. Azután gyorsan. El sem alszunk, amíg meg nem virrad. Josh teste az enyém köré simul. Kezünk összekulcsolódik a szívem fölött.