Marissa Meyer - Holdbéli krónikák
Marissa Meyer-Cinder (Holdbéli krónikák 1.)
Hamupipőke a kiborgok között
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.
„– Európában sok beteg volt? Hogy emlékszik? Voltak esetleg nagyobb járványok a környékükön?
– Nem tudom. Az a helyzet, hogy nincsenek emlékeim az operáció előttről.
A férfi felvonta a szemöldökét, kék szeme magába szívta a szoba fényét.
– A kibernetikai operációra gondol?
– Nem, amikor nővé operáltattam magam.
A doktor arcáról lefagyott a mosoly.
– Csak vicceltem.”
„– Ezt most miért kell?
A fiú arcán egy pillanatnyi fájdalom suhant át.
– Miért? Nem vehetek neked ajándékot? – kérdezte olyan hangon, hogy Cinder vezetékeiben majdnem elakadtak az elektromos impulzusok.
– Nem. Azután semmiképp, hogy a héten vagy hat üzenetedre nem válaszoltam. Eszednél vagy?”
„– Ha már a szemműtétnél tartunk, észrevette, hogy nincsenek könnycsatornái?
– Nem mondja! Tényleg? Én meg már azt hittem, szimplán érzelmi idióta vagyok – húzta fel a lábát az asztalra Cinder, és szorosan átölelte a térdét.”
„– Az a terve, hogy a jövőben minden döntést átenged a tanácsadójának?
– Nem – felelte a herceg, és megengedett magának egy fagyos mosolyt. – Előbb-utóbb beszerzek majd egy feleséget erre a célra.”
„– Az a terve, hogy a jövőben minden döntést átenged a tanácsadójának?
– Nem – felelte a herceg, és megengedett magának egy fagyos mosolyt. – Előbb-utóbb beszerzek majd egy feleséget erre a célra.
Levana királynő tekintete ellágyult, Kai pedig alig bírta megállni, hogy hangosan hozzá ne tegye, amit gondol: De az hétszáz, hogy nem te leszel az!”
„– Remélem, összefutunk még.
– Valóban? Akkor továbbra is követni fogom.”
„– Mit gondolsz, vírusos? – csücsörített Cinder.
– Lehet, hogy ő is annyira belezúgott Kai hercegbe, hogy tönkrement a processzora.
– Lehetne, hogy egy kicsit ne beszéljünk a hercegről? – hőkölt vissza Cinder.
– Szerintem az nem fog menni. Elvégre az ő androidján dolgozol. Képzeld csak el, hogy ez a robot milyen dolgokat láthatott… – Iko beszéde érezhetően felgyorsult. – Szerinted látta meztelenül is?”
„Ott.
Az a pillanat. Az a mosoly.
Újra és újra. És újra.”
„– Hát, igen – csípett bele Cinder a fémujjaiba a fogóval. – Mindenkinek megvan a gyengéje.
– Tudom – mondta Iko. – Nekem a cipők.”
„– Még mit nem! Én ezért a bodegáért bérleti díjat fizetek, nem fogom csak úgy itthagyni azért, mert valami hercegecske felbukkan itt nekem.”
Marissa Meyer-Scarlet (Holdbéli krónikák 2.)
Piroska és az Ordas Rend katonái
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Még a jövőben is óvakodj a farkastól…
Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak – éppen szabadulni próbál a cellájából, de még ha sikerrel is jár, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye.
Eközben Franciaföldön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépség a nyomozása során egyre különösebb alakokkal találkozik. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő utcai harcossal, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a helyzet tovább bonyolódik, miután összeakadnak Cinderrel.
Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek…
petrovicbea1vgmail.com
– Kétrendbeli árulásért, ha nagyon tudni akarod. Meg hivatalos szerv elleni erőszakért, és a bioelektromosság tiltott használatáért. Ja, és illegális bevándorlásért, bár szerintem az már túlzás.”
„– Ezt figyeld! Valaki más is megszökött a börtönből!
Cinder a netmonitorra pillantott, amelyen most a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke nyilatkozott egy sereg újságírónak. A képernyő alján a következő felirat futott: A HOLDLAKÓ MEGSZÖKÖTT AZ ÚJ-PEKINGI BÖRTÖNBŐL. KÖZVESZÉLYES. – Ez szuper! – mondta Thorne, és olyan erővel vágta hátba Cindert, hogy az kis híján orra bukott. – Nem fognak velünk bajlódni, ha egy holdlakót is meg kell találniuk.
Cinder már épp elfordult a képernyőtől, amikor Thorne-nak leesett a tantusz.
– Várjunk csak! Te holdlakó vagy? – Te meg bűnözőzseni?”
Cinder a netmonitorra pillantott, amelyen most a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke nyilatkozott egy sereg újságírónak. A képernyő alján a következő felirat futott:
Cinder már épp elfordult a képernyőtől, amikor Thorne-nak leesett a tantusz.
– Várjunk csak! Te holdlakó vagy?
– Ne nevettess már! – horkant fel Cinder. – Alig ismerem. Ráadásul most még utál is.
Thorne felnevetett, és a hüvelykujját az övtartójába bújtatta.
– Tudod, nekem elég jó orrom van a szerelemhez, és egyet mondhatok, a fickó nem utál téged. És egy kiborgot meghívni a bálba? Elég tökös a gyerek! Elvből utálom az uralkodócsaládokat meg a kormánytagokat, de nem semmi húzás volt, azt meg kell hagyni.”
– Az a lány sokkal okosabbnak bizonyult, mint amit kinéztem volna belőle.
Kai a hajába túrt, és gyorsan elnyomta a szívében váratlanul feltörő büszkeséget.”
Farkas komolyan ráncolta a homlokát.
– Az attól függ – felelte lassan, mintha közben azon tűnődne, miért tette fel Scarlet ezt a kérdést. – Mekkora az a falka?
– Nem tudom, mi számít átlagosnak? Hat farkas?
– Hattal azért még elbírnék – válaszolta Farkas. – De ha többen vannak, az már elég szoros lehet.
– Látom, téged sem fenyeget az önbizalomhiány – vigyorgott Scarlet.
– Igen, persze… – intette le Thorne. – Csak hát ugye, nem tegnap volt…
– Kicsit gyorsabban! Mert nem igazán illünk így bele ebbe a környezetbe.
Thorne bólintott, majd végignézett az utcán.
– Erre!
Öt lépés után megtorpant, megint elgondolkodott, majd megfordult.
– Nem. Mégsem. Erre.
– Végünk van.
– Nem, most már megvan. Tényleg. Gyere!
– A címet nem tudod?
– Egy kapitány mindig tudja, merre van a hajója. Ez amolyan mentális kapcsolat.
– Bár lenne itt egy kapitány!”
„A hangszóróból megint ugyanaz a gépies női hang hallatszott.
– Thorne, nem tudom beindítani az automatikát. Kézi vezérléssel kell felszállnunk.
Thorne kétségbeesetten nézett a vezérlőkre.
– Mióta dumál vissza nekem ez a hajó?
– Én vagyok az, te idióta!
Thorne a hangszóró felé fordította a fülét.
– Cinder?”
Marissa Meyer - Holdbéli krónikák 3 -Cress
Még a jövőben is akadnak bajba jutott hölgyek…
(Mert néha még a legerősebbeket is meg kell menteni…)
Cress mindent kockára tett azért, hogy figyelmeztesse Cindert Levana királynő gonosz tervére; még úgy is, hogy gyerekkora óta egy műholdba zárva él, netmonitorok társaságában. A rengeteg képernyő előtt töltött idő alatt Cress zseniális hackerré vált. Csakhogy parancs érkezett Levanától, hogy keresse meg Cindert és az ő jóképű tettestársát.
Amikor Cinder, Thorne kapitány, Scarlet és Farkas Cress kiszabadítására irányuló merész küldetése félresiklik, a csapat szétválik. Cress végre kiszabadul, ám ezért súlyos árat kell fizetnie. Mindeközben Levana királynőt semmi sem állíthatja meg abban, hogy feleségül menjen Kai császárhoz.
Lehet, hogy Cress, Scarlet és Cinder nem önként vállalkozott arra, hogy megmentse a világot, de talán egyedül ők képesek rá.
Vajon megtalálják a kiutat a legreménytelenebb helyzetekből?
petrovicbea1@gmail.com
Marissa Meyer-Winter (Holdbéli krónikák 4.)
Még a jövőben is egységben az erő…
Luna népe rajong a bájos, kedves Winter hercegnőért, és csodálják a kecsességét. Szépségét még az arcát csúfító sebek ellenére is lenyűgözőbbnek tartják, mint a mostohaanyjáét, Levana királynőét.
Winter megveti a mostohaanyját, és tudja, hogy Levana sosem fogadná el a gyerekkori barátja, a jóképű palotaőr Jacin iránt táplált érzelmeit. De Winter nem olyan gyenge, mint amilyennek Levana hiszi, már évek óta dacol a mostohaanyja kívánságaival. A kiborg műszerésszel, Cinderrel és a társaival akár még egy lázadást is képes kirobbantani, hogy megnyerje a túl régóta dúló háborút. De talán mindent elveszítenek…
Legyőzheti-e Cinder, Scarlet, Cress és Winter a gonosz űrbéli királynőt, hogy aztán boldogan éljenek, míg meg nem halnak?
Nem az a mese, amire emlékszel.
De az biztos, hogy sosem felejted el!
petrovicbea1@gmail.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése